Baross Gáborról

Fiatalemberként "hagyományosnak" mondható karriert futott be: jogot tanul, megyei 

álása, a termelés és az értékesítés nagyarányú fejlesztésének előremozdítása. Hivatali ideje alatt megreformálta Magyarország közlekedési rendszerét - munkája Széchenyi reformeszméinek megvalósítása, folytatása volt.tisztviselőként dolgozik, lapot szerkeszt, képviselő lesz.
1883 előtt egy nagyobb nyugat-európai útra indult, hogy tanulmányozza a fejlettebb országok közlekedési rendszereit. 1883 márciusában közlekedési államtitkárnak nevezik ki báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedési miniszter mellé. 1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi, ezután 1892-ig kereskedelemügyi miniszter. Vaskézzel látott neki a magyar gazdasági élet fejlesztésének. 
Célja az önálló magyar gazdaságpolitika moderniz

Nevéhez fűződik a vasútvonalak nagy részének államosítása, a vasúti hálózat továbbfejlesztése, a vagon- és mozdonypark jelentős növelése, a zónadíjszabás megalkotása (leszállította a hosszú távok és a távoli állomások forgalmának személyi viteldíját - ezzel növelte a mezőgazdasági termékek versenyképességét és Budapest központi gazdasági szerepét). Kiépítette Fiume kikötőjét, fejlesztette a dunai hajózást - és mint példaképe Széchenyi István, ő is foglalkozott a Vaskapu szabályozásával. Az első modern úttörvény megalkotásával jelentős mértékben járult hozzá az elmaradott gazdasági élet fejlesztéséhez. Az ipari szakoktatást 63 tanonciskola és több ipari szakiskola létesítésével fejlesztette. Megalapította a Postatakarékpénztárat, egyesítette a postát és a távirdát, kötelezővé tette az állami vasutaknál a magyar nyelven való levelezést a német helyett. Életművével a polgárosodó Magyarországot képviselte, ezért nem egyszer szembekerült az osztrák érdekekkel.
Baross a győri szabadelvű párt képviselőjelöltje volt, ezért többször ellátogatott a városba. 1884. június 16-án ő lett Győr országgyűlési képviselője, két év múlva, 1886. december 29-én miniszterré nevezték ki, másnap pedig Győr díszpolgárává választották.

A vasminiszter tettei Győrért:

* Első intézkedései még az 1883-as árvízhez kapcsolódtak: védőműveket építettek, gátakat húztak fel, majd a város belső területén is történtek rendezések. E nagyszabású munkák élére kormánybiztost nevezett ki Radó Kálmán személyében.
* A város belső területére tartozó folyókra hidak épültek. A Rába kettőshídja vasból készült el (1888), ez az angol Gegerson cég munkája volt, míg a "Hosszú-híd" (a mai Petőfi-híd elődje) fából készült el. Baross közbenjárására az állam a hidak költségéből 45%-ot vállalt, míg a várost 55% terhelte - erre viszont az állam adott kamatmentes kölcsönt.
* Nevéhez fűződik Győr számos közútjának kipótlása, burkolása, tudatos kiszélesítése.
* 1888-ban épült meg a dunaparti vontatóvágány. Ez nagyon fontos volt a gabonakereskedelem szempontjából, bár ekkor ez az ágazat éppen letűnőben volt. A zab jelentősebb tényező volt, mivel akkoriban az egyik legalapvetőbb hajtóerő a lóerő volt.
* 1889. december 1-én nyílt meg az új rendező teherpályaudvar.
* 1890-ben fontos szerephez jut Győr: Baross leiratban értesíti a városi vezetőket, hogy Győr lett az újonnan megalapított Kereskedelmi és Iparkamara székhelye. Győr vármegye, Komárom vármegye, Esztergom vármegye és Veszprém vármegye területére terjedt ki az intézmény működési körzete. Első elnöke a csanaki Jerfy Antal lett, titkára pedig Szávay Gyula. 
* 1891. január 19-én megindult a városi telefonszolgálat - ekkor 72 előfizetője volt.
* Baross halála után, 1895-ben fejeződött be a személyi pályaudvar átalakítása. Mivel a korábbi épület, az ún. indóház már alig tudta ellátni feladatait, helyette új, jelentősen bővített állomásépületre volt szükség. Győrben épült meg az ország első szigetperonos, aluljárós, tetővel fedett állomása. 
* A dinamikus építkezés a város déli részére, Nádorvárosra is kihatott, hiszen a belváros s közte húzódtak a fejlesztőerőt képviselő vasútvonalak. A szintbeni átjárás egyre kevésbé felelt meg - egyértelműen egy vasúti felüljáró hídra volt szükség a növekvő forgalom zavartalan lebonyolítására. Bár nem volt problémamentes (a nádorvárosi oldalon ki kellett sajátítani a "Szőlő" nevű vendéglő területét), mégis elindulnak a munkálatok. Baross a hídavatást már nem érhette meg. Fiatalon, 1892-ben húnyt el.